|
|
|
Kerner Mariann:
Mikor kicsi voltál, mennyit vigyázott rád,
Esténként mesét mondott a nagyanyád.
Megtanított ékes, igazmondó szavakra,
Vigyázott fénylő, gyermek mosolyodra.
Jó példát mutatott, hogyan kell élni,
Menni előre mindig, és sohasem félni.
Tiszta szívvel, becsületesen dolgozni,
Megtanított téged varrni és foltozni.... |
|
|
|
|
|
|
|
Kerner Mariann
Azt mondják senki sem pótolhatatlan,
Féligazság csupán, mégsem így van.
Adhat az élet számolatlan vacsorát,
Ébreszthet benned a hajnal új csodát.
Bölcsességet életfogytig tanulhatsz,
Értelmet lehelhetsz a kudarcnak.
Beléphetnek hozzád, elhagyhatnak emberek,
Dobogó szívedben lehet örök a szeretet.
Fegyv... |
|
|
|
|
|
|
|
... Georg Rudolf (1)
Wedekind, Frank (4)
Weerth, Georg (2)
Weinheber, Josef (3)
Werfel, Franz (12)
Wieland, Christoph Martin (1)
Wildgans, Anton (6)
Willemer, Marianne von (3)
Wolfenstein, Alfred (2)
Wolkenstein, Oswald von (7)
Zech, Paul (2)
Zweig , Stefan (1)
http://www.magyarulbabelben.net/inde x.php?page=autho... |
|
|
|
|
|
|
|
Kerner Mariann
Mikor kicsi voltál, mennyit vigyázott rád,
Esténként mesét mondott a nagyanyád.
Megtanított ékes, igazmondó szavakra,
Vigyázott fénylő, gyermek mosolyodra.
Jó példát mutatott, hogyan kell élni,
Menni előre mindig, és sohasem félni.
Tiszta szívvel, becsületesen dolgozni,
Megtanított téged varrni és foltozni.... |
|
|
|
|
|
|
|
... [hu]
Molnár Imre [hu]
Mombert, Alfred [de]
Monro, Harold [en]
Montale, Eugenio [it]
Monteiro, Adolfo Casais [pt]
Moore, Marianne [en]
Morales, Rafael [es]
Moreau, Jean-Luc [fr]
Morgenstern, Christian [de]
Moric, Junna Petrovna [ru]
Morriën, Adriaan [nl]
... |
|
|
|
|
|
|
|
Kerner Mariann
Emelem poharam...
Emelem poharam a régi barátokra,
Kik a legnagyobb bajban nem hagytak magamra.
Kik pálcát nem törtek fölöttem,
Mikor hitem elveszítettem.
Emelem poharam a régi barátokra,
Kik felelni tudtak kétkedő szavamra.
Szeretni tudtak ők, ha nem voltam szerethető,
Kik előtt lehetek erős és esendő.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... szívem.
Emelem poharam a régi barátokra,
Kik előtt széthullhat lelkem atomjaira.
Az apró da... |
|
|
|
|
|
|
|
... egyesüljek a lassan megnyíló csodával.
Úgy szeretnék megöregedni, hogy minden ujjlenyomatom,
Legyen a szeretet örök virága az árván maradt sírokon...
(Kerner Mariann)
Nagyon szép. Igen, valóban szép lenne úgy megöregedni, |... |
|
|
|
|
|
|
|
... felcsendül.
Ápold a lelkét, és törődjél vele,
Hisz annyi éven át, rólad szólt élete.
Minden vig... |
|
|
|
|
|
|
|
... Kerner Mariann:
Nagyapa
Ő a családban a néma száj,
Mikor más veszekszik, kiabál,
Magában könnyeink elsiratja,
Bűneiknek se cinkosa, se papja,
Ki helyettünk szeret, vég nélkül hisz,
Ki féli az Istent, szakadatlan bíz.
Kinek ölelése biztató szava,
Ilyen az én mindenem, a nagyapa.
Kinél sosincs félig a pohár,... |
|
|
|
|
|
|
|
... remeg.
Hívjuk haza most már fecskéinket,
Nevetéssel vessünk véget a télnek.
S, mi mindannyian virágba borulunk,
Meglátjátok barátaim: kitavaszodunk.
(Kerner Mariann; 2013.
Szerzői és minden jog fenntartva;
Megosztható változtatás nélkül,
mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles)
... |
|
|
|
|
|
|
|
... felcsendül.
Ápold a lelkét, és törődjél vele,
Hisz annyi éven át, rólad szólt élete.
Minden vigasza, reménye a család,
Öleld meg kedves, öleld a nagyanyát!... |
|
|
|
|
|
|
|
... felcsendül.
Ápold a lelkét, és törődjél vele,
Hisz annyi éven át, rólad szólt élete.
Minden vigasza, reménye a család,... |
|
|
|
|
|
|
|
... megsebezne!
Szeretetből, tiszta szívből szóljál,|... |
|
|
|
|
|
|
|
... nyílnia.
De leszedni nem szabad, csak nézni,
Ha birtokolni akarod, rögtön megérzi.
Csodáld hát őt, és vég nélkül szeresd,
Hagyd szabadon dobbanni a szívedet.
... |
|
|
|
|
|
|
|
... megnyugszom: tudom.
Az egyetlen dolog, miben hiszek,
Mi egyszerre befogad és áld,
Köztetek örökkön szeretve leszek,
A legnagyobb ajándék: a család.
(... |
|
|
|
|
|
|
|
... batyuval együtt kell szeretni,
Néha egyedül, néha egymás mellett menni.
Engedni, mint a madár, szabadon úgy éljen,
De vele dobbanni minden szívverésben.
(Kerner Mariann; 2013.04.11.
Szerzői és minden jog fenntartva;
... |
|
|
|
|
|
|
|
... hazamenni.
Fiatalságunk leomló nyara után,
Idős korunkban a kis verandán,
Ráncos, gyűrött arccal is hiszem,
Te vagy az, te voltál: igen, igen!
... |
|
|
|
|
|